A témanap során a tevékenységek az első órától a negyedik óra végéig tartottak.Az első órában útibeszámolót tartottak az utazásban részt vett diákok az iskola összes tanulójának. Bemutatták az útvonalat és a látnivalókat.

A második, a harmadik és a negyedik órában következtek a játékos feladatok, melynek során az utazásban részt vettek és az itthon maradt diákok akadályversenyen vettek részt, melynek során 1920 métert futottak az iskola körül, zászlót "vittek" Erdély legmagasabb csúcsára, földrajzi-történelmi totót töltöttek ki valamint a látnivalókkal kapcsolatos kirakót oldottak meg.

Az ötödik órában iskolánk csatlakozott az I. világháború áldozatainak emlékmenetéhez és a városi rendezvényhez, melynek során iskolánk is koszorút helyezett el a hősők szobránál. A rendezvény során az iskola összes tanulója képet kaphatott arról, hogy hol vátalálható Erdély miért fontos ez számunkra, mennyi magyar él ott és miért, illetve milyen körülmények között.

A mai napon délután gyűltek össze a kirándulásban részt vevők és a hatodik évfolyam tanulói. Az aulában összegyűlt diákok a délután folyamán érdekes előadásban részesülhettek. Ezen az előadáson nemcsak az idei, de a tavalyi Határtalanul! - program tapasztalatait is megbeszéltük. Először a Kárpátaljai kirándulást beszéltük meg. Ennek során megnéztük a tavalyi kisfilmet, a Google Earth alkalmazás segítségével virtuálisan bejártuk a helyszíneket és beszélgettünk a magyarság ottani helyzetéről. Kis szünet után a második részben az idei kirándulást mutattuk be. Megnéztük a diasort és ismét a Google Earth segítségével varázsoltuk helybe a látnivalókat. A bemutató harmadik részében a második szünet után a jövő évi kirándulás lehetőségeit gyűjtöttük csokorba. Zárásképpen a kiránduláson részt vevők beszélgettek a hatodikosokkal, ezáltal csinálva kedvet a reményeink szerint nyertes pályázati kiránduláshoz.

A kirándulást követő hétfő délután ismét összejött a csapat, hogy egy kellemes délutáni foglalkozás keretében értékeljük az erdélyi utat. Az értékelő órát három részre osztottuk. Az első részben megtekintettük azt a diasorozatot,amit Berente tanár úr készített a kiránduláson készített fényképekből.

Nagyon jó volt látni, hogy mennyi mindent láttunk és milyen sok helyen fordultunk meg az öt nap alatt. Tanáraink vezette beszélgetés segítségével és a fakultatív előkészítő órán készült fogalmazások felolvasásával képzeletben újra végigjártuk a kirándulás helyszíneit, felelevenítettük az egyes programelemeket és a hozzájuk kapcsolódó tantárgyi tartalmakat. Sokat nevettünk, hiszen sorra jöttek elő a vicces történetek, hogy kivel mi történt.

A második részben elégedettségi kérdőívet töltöttünk ki a kirándulásról, ami az itthoni szervező munkát segíti majd. A 3. részben fogalmazást kellet írniuk arról,hogy mi volt a legkedvesebb élményük. Természetesen itt is a kacagásé volt a főszerep, de azért sikerült egy-két tartalmas leírást elkészíteni.

Reggel nagyon korán kellett kelnünk. A szokásosan finom reggeli után megkaptuk az úti csomagjainkat és a bőröndökkel a buszhoz indultunk.

Első úti célunk Torockó volt. Megnéztük a Fő utca nevezetes házait és közben meghallgattunk egy kiselőadást a falu építészetéről.

A következő úti célunk a híres tordai hasadék volt.A legenda szerint Szent-László királyt üldözték a kunok és már majdnem elkapták, ám csoda történt és ketté vált a hegy, a kunok megijedtek és elmenekültek. Nem mentünk végig a hasadékon, de számos növényt megvizsgáltunk.

Következő úti célunk Kolozsvár volt. Kolozsvár lakott hely volt már a kőkorban, a rézkorban és a vaskorban is. A rómaiak idejében Napoca néven volt itt város. A honfoglaló magyarok már a 9. század végén megszállták a várost. A török időkben az önálló Erdélyi Fejedelemség második legjelentősebb központjává vált. Ekkor kapta a Kincses Kolozsvár nevet.

A városban született Mátyás király és Bocskai István is. Kolozsváron megtekintettük a Mátyás-szobrot és a Szent Miklós templomot. A templom 76 méteres tornya a legmagasabb erdélyi templomtorony. Mátyás király szülőháza mellett is elmentünk.

Ezután Nagyváradra mentünk, ahol megtekintettük a várat. A vártemplomban és temetőjében nem kevesebb, mint 7 király talált örök nyugalomra. Ezután elmentünk a Római katolikus bazilikához és a püspöki palotához. Ez a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában.

A legenda szerint Szent-László a templomban van eltemetve, de az biztos, hogy koponyájának egy darabja ott található. Ezt követően beszálltunk a buszba és indultunk haza. A határnál megálltunk és ellenőrzés után utunkat hazafelé vettük. Este hatkor érkeztünk haza.

Reggeli után elindultunk a vajdahunyadi várba. Erről is hallottunk kiselőadást. Vajdahunyad nevének eredete arra utal, hogy az erdélyi vajda birtoka volt. A vár elődjét a Hunyadi család (magyar történelem egyik legismertebb és dicsőbb családja) építette.

Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Bethlen Gábor átalakíttatta és megerősítette, majd az uradalommal együtt Bethlen Istvánnak adományozta. 1720-ban a lakosság nagyobb része ekkor román nyelvű volt.

A város látnivalói közé tartozik a Szent Miklós Ortodox templom, ami 1458-ban épült. 1634-ben a református egyház szervezetéhez tartozott. Ezután mentünk Hátszegre a református templomba. A mezővárosnak a középkorban két temploma volt. Az 1332-ben említett plébánia templom, mellette 14. század végétől Ferences kolostor is működött. A templomot teljesen nem tudtuk megtekinteni, mivel felújítás alatt áll.

Demsuson néztük meg az ország legrégebbi templomát. Megint útnak indultunk és a Bölényrezervátumba mentünk. Alsószilvás egy dél-keletre fekvő Slivut tölgyesben található. 1958-ban hozták létre Románia első bölényrezervátumát, ekkor 2 európai bölény érkezett Lengyelországból, azóta 47 bölény született.

Azután haza indultunk vacsorázni, de még előtte volt egy kis szabadidőnk. A vacsora után tábortűz mellett beszélgettünk a helyi fiatalokkal.

Reggeli után elindultunk Nagyenyedre. Körülbelül 1 óra múlva meg is érkeztünk. Erről a városról több kiselőadást halhattunk, amikből megtudtuk, hogy nevét Szent Egyed tiszteletére szentelt első templomáról kapta. Az elnéptelenedett településre IV. Béla szászokat telepített.

A várost és várat többször felégették az osztrákok. 1949-ben a románok 4000 magyar és szász lakost mészároltak le. Ennek emlékére a vár mellett egy szűkszavú emléktábla áll. Bethlen Gábor (1580-1629) főiskolát és kollégiumot építtetett, és a magyar diákok külföldi tanulmányait támogatta. Ezt a kollégiumot mi is megtekinthettük.

Aztán megint útra keltünk Gyulafehérvár felé. A város a nevét a fehér kőből épült régi váráról kapta. Itt található egy érseki székesegyház, és egy ortodox székesegyház. Az érseki székesegyházban temettek el számos nagy magyart, mint például Hunyadi Jánost, Hunyadi Lászlót, János Zsigmondot, Izabella királynét és Bocskai Istvánt. A várost a történelem során többször felgyújtották. (tatár, török,Vitéz Mihály, Basta) szerepe volt a 48-49-es szabadságharcban is.

A mai napunk egy kis pénzköltéssel fejeződött be. Ez után haza indultunk és egy kis szabad program várt ránk a vacsora előtt. Az étkezés után a helyi gyerekek néptáncos műsorát tekintettük meg, majd táncház is volt.

A nap folyamán először Déva várát tekintettük meg, ahol részleteket olvastunk fel a "Kőműves Kelemen" című balladából és kiselőadás hangzott el a várról. A dévai várba felvonóval mentünk fel. Első látásra nagyon ijesztő volt a felvonó.

A várat éppen felújították, ezért nem tudtuk az összes részét megtekinteni. Bár amit megtudtunk nézni nagyon szép volt. A várból gyönyörű szép látvány tárult elénk. 

A továbbiakban ellátogattunk a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontba, ahol átadásra kerültek az iskolánk által felajánlott térképek és fejlesztő játékok, valamint óralátogatáson is részt vettünk, ahol közösen tevékenykedtünk az ottani 7.-ik osztályosokkal, majd címet cseréltünk.

Még a délelőtt folyamán meglátogattuk a dévai Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthont, ahol adományt adtunk át és megnéztük a gyerekmunkákat.

Délután Szászvárosba mentünk. A belvárosban megtekintettünk több műemlék épületet, úgymint a Vulcu üzlethelyiséget, a volt Dohány nagy tőzsde épületét, a Vásár utca épületeit és a Városházát.

A belváros szélén az Istenanya elszenderülése ortodox katedrálist, majd a várat tekintettük meg. Utána projektmunkában, kiscsoportokban dolgoztuk fel a város és a vár történetét.

Vacsora után a csernakeresztúri fiatalokkal közösen emlékeztünk meg a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Ők mesével és versekkel, a mi szöveggel és versekkel készültek. Jó hangulatú megemlékezés volt. Az ünnepség után folytattuk az útinaplóinkat és felkészültük a másnapi kiselőadásokra, melyek végleges formába öntéséhez a helyi fiatalok is segédkeztek.

Reggel 7-kor az iskola elől indultunk. Körülbelül 4 óra volt a határig az út, ami gyorsan eltelt, mivel nagyon jó hangulat volt a buszon. A határon elég hamar átmentünk, mivel nem kellett sokat várnunk.

Miután átértünk a határon, meghallgattuk a legelső kiselőadást Erdélyről és Aradról. Egy kis idő után odaértünk az Aradi Szabadságszoborhoz, ahol egy újabb kiselőadást hallhattunk, immár az aradi 13-ról. Azután tovább indultunk az Aradi várhoz. Erről is kaphattunk egy kis információt. 

Az Aradi Emlékoszlopot (vesztőhelyet) is meglátogattuk, ahol koszorút is helyeztünk el. Világoson megnéztük a Bohus-kastélyt és a Világosi várat. Ezután a szállás helyünkre indultunk, ami majdnem 3 óra volt és közben Marosról és Csernakersztúrról hallhattunk kiselőadást. 

Nemsokára megérkeztünk abba a városba, ahol a következő pár napot töltjük majd el. A csernakeresztúri tájház volt az utolsó megállónk.

A tájházi látogatás után megismerkedhettünk a vendéglátóinkkal és az iskola képviselőivel és átadtuk az ajándékokat. Birtokba vettük a szobáinkat és utána vacsoráztunk.

Az előző napi előadások után közvetlenül másnap, május 27-én kedden, újból Határtalanul! programelemen vehettek részt diákjaink. A vetélkedő során az előző nap elhangzottak alapján kellett egy feladatlapot kitölteni. A földrajzi-történelmi totó címe "Ki tud többet Erdélyről?" volt.

Ezután a csoportok megkaptak egy-egy napi látnivalót, melynek segítségével útvonaltervet kellett készíteni. Ehhez kaptunk laptopokat és az internet segítségével kerestük a helyszíneket és az útvonalakat. Minden csoport munkáját meghallgattuk és jókat nevettünk, ha néha eltévedt valaki. Természetesen alig vártuk, hogy élőben is láthassuk a sok szép látnivalót!